1989. MÁRCIUS

  • március 2–3. Mihail Gorbacsov és Németh Miklós tárgyalásai Moszkvában. Gorbacsov „tisztelettel és bizalommal” tekint az MSZMP KB február 10–11-i határozataira és lényegében egyetértett a magyarországi reformok irányával. Németh pedig pozitívan értékelte Gorbacsov kijevi beszédét.
  • március 2. A Varsó melletti Magdalenkában újabb tárgyalásra kerül sor Kiszczak és Wałęsa között. A megbeszélések fő témája a Szejm mandátumainak megosztása, a köztársasági elnöki poszt létrehozása, illetve a jogrendszer reformja. A jelen lévő Kwaśniewski azzal a javaslattal áll elő, hogy a létrehozandó Szenátusba teljesen szabadon választhassanak szenátorokat. A kerekasztalon kívüli informális tárgyalásokon 42 fő vesz részt. Az ellenzék részéről Wałęsán kívül többek között jelen van Zbigniew Bujak, Władysław Frasyniuk, Bronisław Geremek, Jacek Kuroń, Lech Kaczyński, Tadeusz Mazowiecki és Adam Michnik is.
  • március 3. A Magyar Népköztársaság hat másik állammal együtt hivatalosan felkéri az ENSZ-t, hogy Emberi Jogi Bizottsága útján végezzen vizsgálatot Romániában az emberi jogok érvényesülésének helyzetéről.
  • március 8–10. A magyar Országgyűlés ülésén a parlament elnökévé választják Szűrös Mátyást korábbi moszkvai nagykövetet.
  • március 11–12. Az MDF első országos gyűlése, ahol megjelenik Szűrös Mátyás is.
  • március 15. Első alkalommal munkaszüneti nap. A magyar ellenzék első többszázezres országos, közös platformot hirdető tüntetése.

Mit kíván a magyar nemzet? Szabad, független, demokratikus Magyarországot!

  1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát.
  2. Rendőrállam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség.
  3. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot. Számolják föl a hírközlés állami monopóliumát. Oszlassák föl az Állami Egyházügyi Hivatalt.
  4. Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem, a követelés és a szolidaritás szabadságát.
  5. Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellenőrzését. Szüntessék meg az egyéni és csoportos kiváltságokat. Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit.
  6. Ésszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák egyenjogúságát. Állítsák le a pénzemésztő és környezetpusztító nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását.
  7. A bürokrácia és az erőszak-apparátus leépítését. Oszlassák föl a Munkásőrséget és az Ifjúgárdát.
  8. Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása.
  9. Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét.
  10. Felelős kisebbségi és menekültpolitikát. A kormány lépjen föl a nemzetközi fórumokon a magyar kisebbségek védelmében. Szűnjék meg a rendőri szemlélet és a jogtalan megkülönböztetés a romániai menekültek ügyében.
  11. Nemzeti önbecsülést. Vessenek véget a történelemhamisításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét.
  12. Igazságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át.
  • március 16. A temesvári református egyházközség presbitériuma rendkívüli gyűlésén megvitatja azt a kiszivárgott hírt, miszerint Papp László püspök el akarja mozdítani Tőkés László lelkipásztort, aki az 1988. szeptember 6-i folyamodvány egyik kezdeményezője volt. Kinyilvánítják, hogy Tőkés végleges lelkipásztorrá választják és megvonják a püspök áthelyezési jogát. Ennek ellenére a püspök április 1-én – törvénytelenül – felmenti állásából Tőkést.
  • március 17. Magyarország csatlakozik az ENSZ menekültügyi konvenciójához, hogy a Romániából menekült magyarok megkaphassák a „politikai menekült” státuszt.
  • március 22. Magyarországon megalakul az Ellenzéki Kerekasztal a nyolc legnagyobb ellenzéki szervezet részvételével: Bajcsy-Zsilinszky Társaság (BZST), Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP), Magyar Demokrata Fórum (MDF), Magyar Néppárt (MNP), Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), megfigyelőként jelen van a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is. Az EKA a Független Jogászfórum kezdeményezéseként jön létre azzal a céllal, hogy a Kádár-rendszerrel szembenálló szervezetek egyeztesség politikájukat és az MSZMP ne tudja őket megosztani.
  • március 23–24. Grósz Károly és Mihail Gorbacsov tárgyalásai Moszkvában. Gorbacsov a tárgyalásokon azt hangsúlyozza, hogy „1956 megítélésében Önöknek kell dönteni”, egyúttal közli, hogy az 1968-as csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban sem változott meg a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) korábbi álláspontja: ami ott történt az ellenforradalom volt, annak minden jellemzőjével együtt. Ugyanakkor Gorbacsov azt aláhúzza, hogy „ma teljesen ki kell zárni a szocialista országok belügyeibe való beavatkozás megismétlődésének lehetőségét.” Grósz Károly a sajtónak adott nyilatkozatában ezt úgy interpretálja miszerint Gorbacsov burkoltan elítélte a szovjet csapatok 1956-os budapesti beavatkozását és „1956 és 1968 történelmi tanulságait elemezve Gorbacsov elvtárs kijelentette, hogy maximális garanciákra van szükség annak biztosítására, hogy a szocialista országok belső gondjainak megoldására külső erőket ne használhassanak fel.” A két fél között elvi megállapodás születik a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról, de a szovjetek kérésére ezt nem hozzák nyilvánosságra.
  • március 29. Megkezdődik Nagy Imre és társai holttesteinek kihantolása a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában.
  • március 30–31. A CSKP KB ülésén Miloš Jakeš a gazdasági fejlődésben elért sikerekről beszél, ugyanakkor elismeri, hogy az ellátásban gondok vannak. Az ellenzékről szólva kijelenti, hogy az saját céljaira, parttalan kritikára, a párt lejáratására, vezető szerepének megszüntetésére akarja felhasználni a gondokat.