1989. JÚLIUS

  • július 2. A Trybuna Luduban interjú jelenik meg George Bush amerikai elnökkel, aki felszólítja a Szovjetuniót, hogy vonja ki a hadseregét Lengyelország területéről.
  • július 3. Adam Michnik a Gazeta Wyborcza lapjain közzé teszi javaslatát arra vonatkozóan, hogy a kormányt vezesse ellenzéki, az elnök pedig legyen Jaruzelski (Wasz prezydent, nasz premier). Ugyanakkor Vagyim Zaglagyin Párizsban azt nyilatkozza, hogy a lengyel kormány összetétele lengyel belügy.
  • június 5. A csehszlovák ellenzéki mozgalom felhívást intéz az 1968-as katonai intervencióban résztvevő országok vezetőihez, hogy vizsgálják felül korábbi döntésüket és határolják el magukat attól.
  • július 6. Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanács rehabilitálja 1956 kivégzett vezetőit, köztük Nagy Imrét. Ugyanezen a napon meghal Kádár János.
  • július 7–8. Bukarestben ülésezik a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testülete. Gorbacsov szerint szükségszerű a „testvérpártok függetlenségének tiszteletben tartása” és kizárja, hogy a Szovjetunió erőszakkal éljen vagy fenyegetőzzön. A résztvevők „szükségesnek látják kapcsolataikat az egyenlőség, függetlenség, valamint mindegyikük arra való joga alapján fejleszteni, hogy önállóan dolgozza ki saját politikai irányvonalát, stratégiáját és taktikáját külső beavatkozás nélkül”.
  • július 9–11. George Bush az Egyesült Államok elnöke hivatalos látogatásra érkezik Lengyelországba és tárgyalásokat folytat Jaruzelskivel és Rakowskivel. Jaruzelskit támogatásáról biztosítja a közelgő elnökválasztáson. Gdańskban találkozik Lech Wałęsával is és megkoszorúzza a hajógyári munkásoknak állított, illetve a westerplattei emlékművet. Július 10-én a Szejm és a Szenátus közös ülésén Bush hat pontban foglalja össze azokat a lépéseket, amelyeket az USA tenni szándékozik Lengyelország megszilárdítása érdekében. Többek között 100 millió dollárt ígér a magánvállalkozások fellendítéséhez, ígéretet tesz arra, hogy a Párizsi Klubban átstrukturálják Lengyelország adósságait. A Világbankon keresztül pedig 325 millió dollár hitelt ígér a lengyel mezőgazdaság és ipar számára.
  • július 11–12. George Bush, az Egyesült Államok elnöke hivatalos látogatásra érkezik Magyarországra, ötpontos „intézkedési csomagot” javasol Magyarország támogatására.
  • július 13. A magyar kormány gazdasági deregulációs csomagot fogad el.
  • július 14. A csehszlovák ellenzék újabb tiltakozó felhívása, amelyet közel hétezren írnak alá, köztük az Oscar-díjas filmrendező, Jiří Menzel és 52 rendőr, politikai reformokat sürgetnek. Házi őrizetbe veszik Jiří Hájek volt külügyminisztert.
  • július 15–19. Magyar–csehszlovák szakértői találkozó Budapesten. A magyar delegáció átadja a vízlépcsőrendszer működtetésének kockázatairól készült dokumentációt, majd ezt követően a dunakiliti építkezéseket is felfüggeszti a magyar kormány.
  • július 17. Diplomáciai kapcsolat létesül Lengyelország és a Vatikán között.
  • július 18. Jaruzelski vállalja a megmérettetést az elnöki posztért.
  • július 19. A Szejm és a Szenátus együttes ülésén 544 képviselő és szenátor közül 270 támogatja, 233 ellenzi Jaruzelski elnökké választását, 44 tartózkodó képviselő mellett heten érvénytelenül voksolnak. Összességében egy szavazattal sikerül a többséget megszereznie.
  • július 24–25. Nyers Rezső, Grósz Károly és Mihail Gorbacsov tárgyalásai Moszkvában. A magyar delegáció beszámol a változásokról, Nyers hangsúlyozza, hogy „olyan rendszer kialakítására gondolunk, ami a meglévő tőkét hatékonyabban hasznosítja”, és hogy tervezik a magántőke részesedésének növelését a gazdaságban, és külföldi tőkét is szeretnének bevonni. Gorbacsov válaszában elmondta, hogy nagy megértéssel vannak a magyarországi változások irányában. A nemzetközi kérdésekről szólva Nyers hangsúlyozza, hogy Magyarország a híd szerepét szándékozik betölteni Kelet és Nyugat között, emellett pozitívan értékeli Bush magyarországi látogatását is. Nyers azt is kéri, hogy erősítsék meg a márciusi elvi megállapodás a szovjet csapatok kivonásáról, Gorbacsov ezzel egyetértett.
  • július 26. II. János Pál pápa négy csehszlovákiai egyházmegyére nevez ki főpapot, de hat megyében még mindig betöltetlen a püspöki szék.
  • július 29. A LEMP KB XIII. plénumának második fordulóján a párt első titkárává Mieczysław F. Rakowskit választják. A plénum Kiszczakot jelöli miniszterelnöknek.