1989. JANUÁR

  • január 1. Lengyelországban életbe lépnek az előző év végén elfogadott vállalkozói és vegyesvállalati törvények.
  • január 4. Klarysewben találkoznak a lengyel katolikus egyház és a lengyel kormány képviselői. Mieczysław F. Rakowski lengyel miniszterelnök felveti az előrehozott parlamenti választások lehetőségét, valamint hogy a választások után lehetséges lesz a Szolidaritás törvényes elismerése.
  • január 5. Egy sajtótájékoztatón Lech Wałęsa, a Szolidaritás mozgalom vezetője polemizál Andrzej Gwiazdával, aki követeli a Szolidaritás Országos Bizottságának összehívását az 1981-ben megválasztottaknak megfelelően.
  • január 10. Miloš Jakeš Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) főtitkára szerint a kidolgozandó új alkotmánynak a szocialista építés eredményeit, a fejlődés folytonosságát kell hangsúlyozni és ki kell emelnie a CSKP vezető szerepét.
  • január 11. Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök a gazdaság egyensúlyának helyreállítását, a vállalati önállóság megtermetését, a ráfordítások, a tényleges piaci szükségletek figyelembe vételét sürgeti.
  • január 11. A magyar Országgyűlés elfogadja a politikai pártokról és egyesületekről szóló törvényt (1989. évi XXXIII. törvény) „az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak érvényesülése, valamint a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítésének és érvényesítésének előmozdítása érdekében”. A törvény megtiltja a pártok működését a munkahelyeken.
  • január 15–20. A prágai Vencel-téren tüntetések zajlanak Jan Palach halálának 20. évfordulóján. A rendőrség brutálisan szétveri a többezres tömeget. Összesen 519 főt vesznek őrizetben, köztük Václav Havelt is.
  • január 16–18. A Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) Központi Bizottsága (KB) X. plénumának második felvonása. A KB a társadalmi nyomás ellenére nem ért egyet a Szolidaritás legalizálásával, ezért négy PB-tag (Mieczyław F. Rakowski, Wojciech Jaruzelski, Czesław Kiszczak és Florian Siwicki) lemondással fenyegetőzik. A plénum végül szabad utat enged a Szolidaritás újbóli elismerése felé. A KB által elfogadott állásfoglalásban a leszögezik, hogy a „LEMP kész párbeszédet folytatni és keresni a megegyezés formáit minden olyan konstruktív politikai erővel, amely – politikai orientációjától és eszmei indíttatásától függetlenül – tiszteletben tartja az ország alkotmányos rendjét, a nemzet és az állam javát és sikeres jövőjét pedig a legfőbb értéknek ismeri el.” A KB „szükségesnek és lehetségesnek tartja a konstruktív ellenzék bevonását a politikai rendszerbe”. A plénum elfogadja, hogy enyhíteni kell a szakszervezet alapítás szigorú törvényi szabályozásán és kinyilvánítja, hogy a „kerekasztal” mellett „kell egyeztetni a szakszervezeti pluralizmus bevezetésének feltételeit, módjait és ütemtervét, valamint az utakat az új szakszervezetek – köztük a Szolidaritás – létrehozására, amelyek a dolgozók érdekegységének jegyében közös képviseletet alkotnának a vállalatok gazdasági vezetésével szemben”.
  • január 20. Budapesten lezajlik az első nyilvános eszmecsere az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) között.
  • január 20. Beiktatják George H. W. Bush az USA 41. elnökét.
  • január 22. A Szolidaritás Országos Végrehajtó Bizottsága üdvözli a KB plénumának döntését, Wałęsa felkéri Zbigniew Bujakot, Władysław Frasyniukot és Mieczysław Gilat, hogy készüljenek fel a tárgyalásokra.
  • január 23. Csehszlovákiában a Charta ’77 társadalmi párbeszédre szólítja fel a hatalmat és tiltakozik a brutális rendőri beavatkozás ellen.
  • január 26. A csehszlovák kormány szóvivője szerint a kormány nem zárkózik el a párbeszéd elől, ugyanakkor jogosnak minősítette a brutális rendőri beavatkozást a Vencel-téren.
  • január 26. A magyar kormány engedélyezi Nagy Imre és társai újratemetését.
  • január 28. Kiszczak és Wałęsa újabb tárgyalása Magdalenkában (a tárgyalások még 1988 szeptemberében kezdődtek a két fél között). Elfogadják a kerekasztal-tárgyalások alapelveit: a plenáris ülésen 56 fő vehet részt, ebből 20 ellenzéki, 6 a Szakszervezetek Országos Megegyezéséből (OPZZ), 14 a kormánykoalícióból (LEMP, Demokrata Párt, Egyesült Néppárt), 14 „független tekintély” (ebből 5 az Állampolgári Bizottságból, vagyis a Szolidaritásból), 2 fő pedig a katolikus egyház részéről. Megállapodtak, hogy a tárgyalások megkezdésétől kezdve legális szervezetnek számít a Szolidaritás.
  • január 28. A Magyar Rádió 168 óra című műsorában Pozsgay Imre államminiszter a riporter azon kérdésére, hogy minek minősíti az 1956-os eseményeket, azt válaszolja, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt, illetve kezdeményezi Nagy Imre szerepének átértékelését. Grósz Károly pártfőtitkár, aki éppen Davosban tartózkodik, úgy nyilatkozik, hogy csak a dokumentumok jobb megismerésével lehet majd kimondani a végső megállapítást 1956-ról.