1989. FEBRUÁR

  • február 1. Wojciech Jaruzelski egynapos hivatalos látogatást tesz Prágában, ahol tárgyalásokat folytat Miloš Jakešsel a CSKP első titkárával. Jaruzelski „nagy történelmi kísérletnek” nevezi a Szolidaritás bevonását a hatalomba, amelynek jelentősége lehet az országhatárokon túl is.
  • február 6. Varsóban megkezdődnek a kerekasztal-tárgyalások. A felek három nagy témakörben külön bizottságokat hoznak létre. 1. A társadalom- és gazdaságpolitika munkacsoportot a kormány részéről Władysław Baka, az ellenzék részéről Witold Trzeciakowski vezeti. 2. A politikai reformokról tárgyaló csoport vezetői Janusz Reykowski és Bronisław Geremek. 3. A szakszervezeti pluralizmus kérdésével foglalkozó munkacsoportot pedig Aleksander Kwaśniewski, Tadeusz Mazowiecki, valamint Romould Sosnowski vezeti. Ezeken kívül számos kérdésben kisebb bizottságok alakulnak. Összesen 452 fő vesz részt a tárgyalássorozaton.
  • február 6. A csehszlovák–magyar kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodás módosítására kerül sor Budapesten. Eszerint a bős-nagymarosi vízlépcső építési munkáinak a befejezési céldátuma 1995 helyett 1994 lesz.
  • február 10–11. Az MSZMP KB ülésén a megújulás alapfeltételének a gazdaság törvényszerűségeit, a modern világgazdaság követelményeit érvényesítő, teljesítményelvű, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszer kialakítását, és ennek érdekében a piaci viszonyok következetes fejlesztését jelölik meg. Egyidejűleg a párt elengedhetetlennek tartja a szociálpolitika átfogó reformját is. A KB kinyilvánítja, hogy eltökélt szándéka a politikai pluralizmus, a többpártrendszer megvalósítása: „A politikai átalakításnak társulnia kell a gazdaság átfogó reformjával, hogy kedvező hatásaik felerősödjenek”. A KB 1956 ügyével is foglalkozik: nemzeti tragédiának, népfelkelésnek nevezi az eseményeket, amelyben „szerepet játszottak a demokratikus szocializmus erői, azonban […] jelen voltak a restaurációra törekvő erők, deklasszálódott és lumpen elemek, s október végétől felerősödtek az ellenforradalmi cselekmények.” A KB sajnálatosnak tartja, de tudomásul veszi Pozsgay Imre korai megnyilatkozását az 1956-os eseményekkel kapcsolatban, ami félreértésekre ad okot.
  • február 11. Magyarországon Baloldali Alternatíva Egyesülés néven társadalmi mozgalom alakul a gazdasági, politikai és kulturális monopóliumok ellen.
  • február 15. Az utolsó szovjet katona is elhagyja Afganisztánt.
  • február 20. Az MSZMP lemond arról, hogy a készülő új alkotmányban rögzítsék a párt vezető szerepét.
  • február 21. Csehszlovákiában Václav Havelt 9 hónapos börtönbüntetésre ítélik.
  • február 23. Gorbacsov Kijevben tart beszédet, amelyben leszögezi: „Az új külpolitikai gondolkodás jegyében – nemcsak elvben, hanem gyakorlatban is – átalakítjuk a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat a feltétlen önállóság, a teljes egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a szocializmus előző időszakából származó hibák és torzulások kiküszöbölése, a kölcsönös érdekek nagyobb mérvű, tudományosan megalapozott figyelembevétele, a szolidaritás és a kölcsönös segítség alapján”.
  • február 24. Lengyelországban a Szejm törvényt fogad el „a nemzetgazdaság konszolidációjának néhány feltételéről”, amely szerint lehetővé válik az állami tulajdon haszonbérletbe adása magánszemélyeknek, illetve apportként való felhasználása állami-magán társaságok létrehozásánál. Eközben Krakkóban brutális összetűzések zajlanak a diákok és a rendőrség között, 74 rendőr is megsérül.