1989. AUGUSZTUS

  • augusztus 1. A Rakowski-kormány utolsó napján döntés hoz az élelmiszerárak „piacosításáról”, ami hiperinflációt okoz.
  • augusztus 2. A Szejm 237 szavazattal választja Kiszczakot miniszterelnökké.
  • augusztus 7. Wałęsa nyilatkozatában a Kiszczak-kormány kinevezését károsnak minősíti, a válság fő okát a LEMP monopolhatalmában jelöli meg. Azt is kifejezi, hogy a válságból való kiút egyetlen módja a koalíciós kormány létrehozása.
  • augusztus 9. A LEMP PB szerint Wałęsa nyilatkozata megnehezíti a kormányalakítást. Ezzel egyidejűleg az Egyesült Néppárt felbontja a LEMP-pel kötött szövetséget.
  • augusztus 12. A csehszlovák ellenzék felhívja a lakosságot, hogy az augusztus 20-i katonai intervencióra „sétálással” emlékezzen.
  • augusztus 14. Czesław Kiszczak bejelenti, hogy lemond a miniszterelnöki posztról, de megjelöli utódját a néppárti Roman Malinowski személyében.
  • augusztus 16. Wałęsa bejelenti, hogy a leendő Szolidaritás-kormány elfogadja, hogy Lengyelország a Varsói Szerződés tagja. Azt is megerősíti, hogy ő nem akar miniszterelnök lenni. A LEMP KB XIV. plénumán Rakowski úgy fogalmaz, hogy Lengyelország „a hatalomért folytatott harc időszakában” van.
  • augusztus 16. Az MSZMP KB Politikai Intézőbizottsága (PIB) elhatárolja magát az 1968-as beavatkozástól, ugyanakkor az 1968-ban végbement folyamatok értékelését a CSKP jogának és feladatának tartja, így ezzel nem kíván foglalkozni. Emellett „történelmi tényként állapítja meg, hogy az akkori vezetés, a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit és a szocializmus érdekeit tiszteletben tartva eredetileg a politikai rendezés híve volt.” A PIB hangsúlyozza, hogy az MSZP eltökélt szándéka a magyar–csehszlovák jószomszédi viszony kialakítása.
  • augusztus 17. A lengyel Szejm határozatban ítélte el az 1968-as beavatkozást: „Ez az intervenció megsértését jelentette minden egyes nép elidegeníthetetlen önrendelkezési jogának és a demokráciára, szabadságra és az emberi jogok tiszteletére irányuló természetes törekvésének. A fegyveres erők bevonulása Csehszlovákiába a lengyel társadalom hozzájárulása nélkül következett be.”
  • augusztus 17. Lech Wałęsa találkozik Roman Malinowskival és Jerzy Jóźwiakkal. A három politikus megállapodik az új koalícióról, majd megbeszéléseket folytatnak Jaruzelskivel, akit arról tájékoztatnak, hogy új koalíciót hoznak létre és a kormány élére Tadeusz Mazowieckit javasolják.
  • augusztus 18. A CSKP KB Elnöksége bírálja az MSZMP 1968-cal kapcsolatos állásfoglalását, ami „leplezetlen beavatkozást jelentett Csehszlovákia belügyeibe”. […] Ellentétben áll a népek és az államok közötti demokratikus kapcsolatokkal és az új gondolkodással, valamint az átalakítás elvével is, ahogyan azokat nálunk értik. Egyidejűleg tudatos kísérletről van szó azoknak a csehszlovákiai erőknek a támogatására, amelyek azon fáradoznak, hogy nyugtalanságot szítsanak és társadalmi fejlődést destabilizálják.”
  • augusztus 18. Jaruzelski megbeszéléseket folytat Mazowieckivel és Glemp prímással, valamint a LEMP, a Néppárt és a Demokrata Párt vezetőivel.
  • augusztus 19. A soproni „páneurópai pikniken” közel 700 keletnémet állampolgár tör át a magyar–osztrák határon.
  • augusztus 19. Jaruzelski felkéri Tadeusz Mazowieckit az új kormány megalakítására. Mazowiecki 1947 óta az első nem kommunista miniszterelnök a régióban. A LEMP KB állásfoglalást ad ki, amelyben kritizálja a Néppárt és a Demokrata Párt politikáját, amiért felmondták a LEMP-pel kötött koalíciót. A KB szerint ezzel megszegték a kerekasztal-tárgyalások megállapodásait. Felszólítja az új miniszterelnököt, hogy hozzon létre nagykoalíciót a Szolidaritás és a LEMP részvételével: „egyik sem lesz képes egyedül vagy a másik ellenében megbirkózni a veszélyekkel és megmenteni az országot az összeomlástól”. Ezzel egyidejűleg Nicolae Ceaușescu levelet intéz a LEMP KB-hoz, amelyben felajánlja internacionalista segítségnyújtását. Az USA kormánya közleményben tudatja, hogy az új kormány létrehozása ellenére Lengyelország nem számíthat azonnali gazdasági segítségre.
  • augusztus 19–21. Csehszlovákiában az 1968-as katonai intervenció 21. évfordulója alkalmából országszerte tüntetések zajlanak, amelyekre Lengyelországból és Magyarországról is érkeznek fiatalok. 21-én a prágai Vencel-téren több tízezres megmozdulást tartanak, ahol „Éljen Lengyelország” transzparenst feszítenek ki. A tüntetést a rendőrség brutálisan szétveri, összesen 320 csehszlovák és 54 külföldi (köztük magyarokat, lengyeleket, olaszokat, hollandokat, bolgárok és németeket) tartóztatnak le. A FIDESZ-es Kerényi Györgyöt és Deutsch Tamást pénzbírsággal sújtják és kiutasítják Csehszlovákiából.
  • augusztus 20. Németh Miklós magyar miniszterelnök beszédében elítéli az 1968-as katonai beavatkozást.
  • augusztus 20. A LEMP KB úgy dönt, hogy a párt nem vonul ellenzékbe, hanem tárgyalásokat kezd a Szolidaritással a közös kormányzásról.
  • augusztus 23. Tallintól Rigán át Vilniusig 600 km hosszan 1 milliós ember alkot élőláncot a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötésének 50. évfordulóján.
  • augusztus 22. A CSKP KB Elnöksége elítéli az „egyes külföldi csoportok provokációs részvételét” a prágai tüntetésen.
  • augusztus 23. A Szejm elítéli a Molotov–Ribbentrop-paktumot, amely „nemcsak szégyenletes, hanem ellentétes a nemzetközi jog alapelveivel is, és ennek következtében, kezdettő fogva semmisnek és érvénytelennek tekintendő.” A Szejm annak a reményének ad hangot, hogy a német és a szovjet politikusok is hasonlóan elítélik a paktumot és elismerik, hogy az kezdettől fogva érvénytelen.
  • augusztus 24. A Szejm 378 szavazattal felhatalmazza Mazowieckit a kormányalakításra.
  • augusztus 25. Mazowiecki tárgyalásokat folytat amerikai szenátorokkal és azonnal gyors gazdasági segítségnyújtást kér tőlük.
  • augusztus 31. Ladislav Adamec, csehszlovák miniszterelnök levélben rögzíti álláspontját bős-nagymarosi ügyben: szorgalmazza a magyar építési munkák azonnali folytatását, az ellenkező esetre kilátásba helyezi a bősi erőmű üzembe helyezéséhez szükséges munkák csak csehszlovák területen történő megvalósítását.

1989. SZEPTEMBER

  • szeptember 4. A temesvári református egyházközség presbitériumának rendkívüli közgyűlésen a törvénytelennek minősíti Papp László püspök lépését és érvénytelennek Tőkés László lelkipásztor felfüggesztését.
  • szeptember 11. A magyar kormány megnyitja a nyugati határokat az országban tartózkodó NDK turisták előtt. Ezzel 6300 menekülttáborban tartózkodó NDK állampolgár kap szabad utat Nyugatra, majd november végéig több mint 60 ezer NDK állampolgár hagyja el hazáját Magyarországon keresztül.
  • szeptember 12. Megalakul a Mazowiecki-kormány. A 24 tagú kabinet 12 tagja a Szolidaritásból, 4 a Néppártból, 4 a LEMP-ből, 3 a Demokrata Pártból kerül ki, valamint 1 független tagja lesz. A Szejm 420 igen szavazattal megadja a bizalmat az új kormánynak. Az új miniszterelnök a Szejmben hangot ad annak a reményének, hogy a „nemzetközi pénzintézetek érezhető segítséget fognak nyújtani Lengyelországnak a gazdaság radikális stabilizálásáért és mélyreható intézményi reformjáért folytatott fáradozásaiban.” A külföldi magánbankok részéről megértést és hitelkönnyítést remél: „duplán segít, aki rögtön segít” – hangsúlyozza. Emlékezteti a „Nyugatot”, hogy a lengyelekben él az érzés, hogy a második világháború előtt és után cserbenhagyták őket: „Eljött az idő, amikor egy új magatartás kerestetik a kölcsönös kapcsolatokban. Lengyelország teljes nyitása a nyugat felé aligha lehetséges, ha ott problémáink és törekvéseink iránt nincs teljes megértés. Külpolitikánk óriási problémája az eladósodás. Nem jótékonykodást kérünk, hanem azt, hogy az összes résztvevő fél előnyére invesztáljanak, fektessenek be tőkét és alkalmazzanak új technológiákat Lengyelországban. […] Hitelezőinknek mégsem szabad szem elől téveszteniük azt a tényt, hogy nemcsak gazdasági kérdésekről van szó, hanem egész Európa számára fontos politikai változások sikeréről is országunkban.”
  • szeptember 18. Magyarországon is megszületik a Kerekasztal megállapodás a rendszerváltás alapelveiről a párt és az ellenzék között. A felek megállapítják, hogy a megbeszélések eredményeként a békés átmenet lényegi, sarkalatos kérdéseiben kialakult a résztvevők politikai egyetértése, amely a következő hat törvényjavaslatban ölt testet: törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a büntetőtörvénykönyv módosításáról, a büntetőeljárási törvény módosításáról. Az SZDSZ, a FIDESZ, az FKgP és az MSZDP nem ért egyet a szabad parlamenti választások előtti köztársasági elnök választással.
  • szeptember 19. Varsóban Lengyelország kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást ír alá a Közös Piaccal.
  • szeptember 19. Huszonkét csehszlovák ellenzéki (köztük Václav Havel, Jiří Menzel, Jiří Hájek) levelet küld Adamec miniszterelnöknek, amelyben társadalmi párbeszédre szólítanak fel.
  • szeptember 24. Mivel a magyarországi kerekasztal megállapodásokból több fontos téma kimaradt, az SZDSZ népszavazást kezdeményezett négy kérdésben és megkezdte az aláírások gyűjtését. Hivatalosan 114 470 aláírást ismertek el, így a népszavazás kötelezővé vált.
  • szeptember 28. A magyar Országgyűlés elhatárolja magát attól a döntéstől, amely 1968 augusztusában törvénytelenül magyar katonai egységeket irányított Csehszlovákiába, és ezzel a magyar nemzeti érdeket is sértő módon beavatkozott a szomszéd ország belügyeibe. Egyúttal arra is emlékeztet, hogy az akkori magyar vezetés több alkalommal is két- és többoldalú tárgyalásokon a viták békés rendezését szorgalmazta.

1989. OKTÓBER

  • október 3. A prágai NSZK-nagykövetségen több ezer NDK állampolgár zsúfolódik össze, ezért a csehszlovák és az NDK kormány felfüggeszti azt az 1971-es megállapodást, amely szerint a keletnémet polgárok vízum nélkül utazhatnak Csehszlovákiába.
  • október 6–10. Az MSZMP XIV. (utolsó) kongresszusa. Feloszlik az MSZMP és megalakul a Magyar Szocialista Párt (MSZP). A kongresszus állásfoglalásában kinyilvánítja, hogy „a sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági, politikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével. Ezzel az MSZMP, mint állampárt története véget ért.” Az új párt „elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől. szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Az alakuló új párt ugyanakkor az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát.” Az új párt „vállalja az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a szabadságot, a demokráciát, valamint az értékteremtő munka tiszteletét”, ugyanakkor folytatója a „szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritás és a társadalmi igazságosság elvét. […] Kész a demokratikus szocializmus céljait követve, a jogállam törvényeit mindenkor tiszteletben tartva valamennyi együttműködésre vállalkozó erővel összefogni, […] hozzá kíván járulni a vegyes tulajdon, a szociális piacgazdaság” kiépítéséhez. A kongresszus a jogfolytonosságot fenntartva bejelenti az MSZP megalakulását.
  • október 11. A CSKP KB plénumán Miloš Jakeš a belpolitikai helyzetet szilárdnak minősíti annak ellenére, hogy a „destabilizálásra törekvő ellenzéket” külföldről is támogatják.
  • október 18–21. A magyar Országgyűlés elfogadja az ún. sarkalatos törvényeket: az alkotmánymódosításról (1989. évi XXXI. törvény); Alkotmánybíróságról (1989. évi XXXII. törvény); pártokról (1989. évi XXXIII. törvény); a választásokról (1989. évi XXXIV. törvény); a Munkásőrség feloszlatásáról (1989. évi XXX. törvény). Az ideiglenes köztársasági elnökké előlépő Szűrös Mátyás helyett Fodor István alelnök veszi át a tényleges házelnöki szerepet.
  • október 19. Megjelent a Beszélő című folyóirat első legális száma.
  • október 20. Tadeusz Mazowieckit fogadja II. János Pál pápa.
  • október 20. A temesvári városi bíróság kimondja Tőkés László temesvári református lelkész kilakoltatását.
  • október 20. Ladislav Adamec kizárja annak lehetőségét, hogy a nem formális ellenzékkel tárgyalásokat kezdjenek.
  • október 20–22. Az MDF II. országos gyűlésén Antall Józsefet választják a párt elnökévé.
  • október 23. Az 1956-os forradalom kirobbanásának évfordulóján Szűrös Mátyás kikiáltja a Magyar Köztársaságot.
  • október 26. Az USA megadja Magyarországnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.
  • október 26. Csehszlovák–magyar miniszterelnöki találkozó. A magyar fél szorgalmazza a bős-nagymarosi projekt közös felülvizsgálatát. A csehszlovák fél álláspontja változatlan, bejelenti, hogy megkezdték az egyoldalú üzembe helyezés (későbbi nevén: “C” változat) terveinek készítését.
  • október 27–28. A Fidesz aktivistái gyertyás tüntetést szerveznek a budapesti Román Nagykövetség elé, ezzel fejezik ki szolidaritásukat Tőkés Lászlóval és rajta keresztül a kétmilliós erdélyi magyarsággal és Románia népével.
  • október 27–29. Az SZDSZ második közgyűlésén új alapszabályt fogadnak el, amely értelmében az SZDSZ független politikai párt, a szabadság és a szolidaritás pártja.
  • október 28. A prágai Vencel-téren többezres tüntetést szervez az ellenzék Csehszlovákia kikiáltásának 71. évfordulóján. A demonstrációt a rohamrendőrség brutálisan szétveri, kb. 100 főt letartóztatnak. Több tucatnyi ellenzékit már előző napon letartóztattak, köztük Václav Havelt is.
  • október 31. A magyar Országgyűlés határozatot hoz a nagymarosi erőmű végleges elhagyásáról; a dunakiliti létesítmények építésének folytatása előtt államközi szerződés kötését tartja szükségesnek egy ökológiai garanciarendszerről.
  • október 31. Grósz Károly szerint az MSZMP nem oszlott fel és hamarosan össze kell ülnie a XIV. kongresszusnak.

1989. NOVEMBER

  • november 1. Bush elnök aláírja azt a döntést, hogy az USA megadja Magyarország számára az általános vámkedvezményes elbánást az amerikai piacon.
  • november 2. Csehszlovákiában minden korábbinál szigorúbb kiviteli korlátozásokat léptetnek életbe a turistaforgalomban. Az intézkedést a hazai piac és a belső ellátás védelmével indokolják.
  • november 4. Csehszlovákia megnyitja határait az NDK állampolgárok előtt.
  • november 6. A LEMP publikálja politikai téziseit, amelyben elítéli a sztálinizmus bűntetteit, elveti az erőszakot, mint a hatalomgyakorlás forrását és módszerét, a proletárdiktatúrát, az állami intézmények nem demokratikus jellegét, a primitív módon értelmezett kollektivizmust, a személyi szabadságjogok lebecsülését, a szuverenitás korlátozását és a hamisan értelmezett internacionalizmus gyakorlatát. Ehelyett a párt meghirdeti a demokratikus szocializmus felépítését: „Az a szocializmus, amelyre törekszünk, tiszteletben tartja minden ember méltóságát, megteremti a feltételeket az ember szabad fejlődéséhez. Ez a szocializmus az esélyegyenlőséget, az állampolgári jogok és szabadságjogok egyenlőségét jelenti, elismer minden alkotómunkát és szembehelyezkedik minden élősdi szemlélettel. […] A demokratikus szocializmus egyet jelent a területi és munkahelyi önigazgatással, a társadalom szabad önszerveződésével, a jogok decentralizálásával, valamint a helyi és regionális társadalmak autonómiájával.”
  • november 6. Az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa 1990. január 1-jei hatállyal feloldja az EK-piacokra irányuló lengyel és magyar ipari exportot sújtó valamennyi mennyiségi korlátozást.
  • november 8. A magyar kormány diplomáciai úton tiltakozik a Tőkés László temesvári lelkész ellen elkövetett atrocitások miatt.
  • november 9. Leomlik a Berlini Fal, szabaddá válik az átjárás a város két része között.
  • november 11. A Lengyel Parasztpárt II. kongresszusán hivatalosan is újraéled a formailag egyébként soha be nem tiltott Lengyel Néppárt (PSL).
  • november 11. Csehszlovákiában politikai pártként hivatalos bejegyzését kéri a Demokratikus Kezdeményezés nevű 1987-ben alakult ellenzéki mozgalom. Ez az első pártbejegyzési kérelem az országban.
  • november 16. Horn Gyula külügyminiszter Strasbourgban, az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén, benyújtotta Magyarország tagsági kérelmét.
  • november 16. Prágában, a Szakszervezeti Világszövetség székhelyén, benyújtja lemondását Gáspár Sándor, aki 1978 óta volt a szervezet elnöke.
  • november 17. Prágában a nemzetközi diáknap (Jan Opletal emlékére, akit 1939 novemberében nácik öltek meg) alkalmából a Szocialista Ifjúsági Szövetség prágai Főiskolai Tanácsa és más független diákszervezetek demonstrációt tartanak, amelyen gyökeres politikai változásokat, új kormányt és szabad választásokat követelnek. A tüntetést a hatalom engedélyezi, de a rendőrség és a terroristaellenes kommandó gumibotokkal és kutyákkal, brutális módon oszlatja fel. A csehszlovák hírügynökség közleményében „társadalomellenes fellépéseikről ismert személyek csoportjáról” beszél, és indokoltnak nevezi a rendőrség beavatkozását. A hivatalos adatok szerint 17 tüntető és 7 rendőr sérült meg, 143 személyt állítanak elő.
  • november 17. Nagymarosnál megkezdődik a Duna-meder helyreállításának előkészítése.
  • november 18. A prágai Vencel-téren újabb tüntetés zajlik. Az összegyűlt tömeget különleges rendőregységek bevetésével oszlatják szét. A rendőrségi brutalitás elleni tiltakozásul a prágai művészek és diákok november 27-re általános sztrájkot hirdetnek, a színházakban elmaradnak az előadások. A színészek sztrájkja december 11-ig, a diákoké december 29-ig tart.
  • november 18. Pozsonyban Független Magyar Kezdeményezés néven politikai csoport alakul.
  • november 18. Az amerikai törvényhozás két házának vegyes bizottsága végleges megállapodásra jutott a Magyarországnak nyújtandó hároméves segélycsomagról. Ennek alapján Magyarország 91,5 millió dollár nagyságú segélyt kap az Egyesült Államoktól az elkövetkező három évben.
  • november 18. Budapesten (Rákospalotán) a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az SZDSZ, a Fidesz, a Parasztszövetség és a Gazdaszövetségek tüntetést szerveznek. Tiltakoznak, hogy a tsz-ek házhelyként árusítják a parasztoktól elvett termőföldeket, miközben az eredeti tulajdonosok nem kapnak megfelelő kártérítést, és igen nehéz körülmények közt élnek. A résztvevők követelik, hogy adják vissza a földet egykori tulajdonosaiknak, vagy azok örököseinek, illetve fizessenek reális kártérítést a földért.
  • november 19. A prágai Vencel téren 50 ezer ember vonul fel új kormányt, szabad választásokat és Miloš Jakeš pártfőtitkár távozását követelve, Václav Havelt, a Charta ’77-et és Alexander Dubčeket éltetve. A rendőrség ezúttal nem lép fel kemény eszközökkel.
  • november 19. Megalakul Prágában a Polgári Fórum nevű reformmozgalom, amely célul tűzi ki, hogy a kormányt párbeszédre kényszerítse. A Fórum alapító tagjai Václav Havel író, Jiří Hájek egykori külügyminiszter, Jan Skoda, a Csehszlovák Szocialista Párt főtitkára, Jiří Svoboda, a CSKP tagja, filmrendező. A Polgári Fórum követeléseinek teljesítéséig általános sztrájkra szólít fel.
  • november 20. Václav Havel sajtótájékoztatón ismerteti a Polgári Fórum céljait és kiáltványát:

„A Csehszlovák Köztársaságnak demokratikus jogállamnak kell lennie a csehszlovák államiság hagyományainak, s azoknak a nemzetközileg is érvényes alapelveknek szellemében, amelyek kifejezésre jutnak elsősorban az Emberi Jogok Általános Nyilatkozatában, valamint a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezményekben. […] Követeljük társadalmunk politikai rendszerének alapvető, következetes és tartós megváltoztatását. Létre kell hozni vagy meg kell újítani olyan demokratikus intézményeket és mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik minden állampolgár tényleges részvételét a közügyek igazgatásában, s amelyek egyidejűleg hatásosan meggátolják a politikai és gazdasági hatalommal való visszaélést. […] Arra törekszünk, hogy hazánk ismét méltó helyet foglaljon el Európában és a világban is. Része vagyunk Közép-Európának és ezért meg akarjuk őrizni jó kapcsolatainkat minden szomszédunkkal. Számolunk beilleszkedésünkkel az európai integrációba. Az európai ház gondolatának kívánjuk alárendelni a Varsói Szerződésben és a KGST-ben a partnerek iránti politikánkat is. Tiszteletben tartjuk nemzetközi kötelezettségeinket, állami szuverenitásunk teljes megőrzése mellett. Ugyanakkor azonban felül akarjuk vizsgálni azokat az egyezményeket, amelyeket az állam vezető képviselőinek aránytalan becsvágya motivált. […] Fejlett, bürokratikus beavatkozásoktól mentes, deformálatlan piacot akarunk létrehozni. Sikeres működése a mai nagyvállalatok monopolhelyzetének szétzúzásától, s a tényleges versengés megteremtésétől függ. Ez csak a különféle típusú tulajdonformák párhuzamos, egyenjogú léte alapján jöhet létre, gazdaságunk világgal szembeni fokozatos nyitásával. […] Számunkra döntő fontosságú, hogy a társadalomban mindenki számára létrejöjjenek a fejlődésnek és a képességek érvényesülésének előfeltételei. Mindenkinek azonos feltételeket és esélyazonosságot kell nyújtani. Csehszlovákiának szociális szempontból igazságos országnak kell lennie. […] Mindannyiunknak keresnünk kell az ember és a környezete közti harmónia megújításának útját-módját. Törekedni fogunk azoknak a károknak fokozatos helyrehozására, melyeket az utóbbi évtizedekben okoztunk a természetnek. Megkíséreljük visszaadni a táj és az emberi települések eredeti szépségét, biztosítani a természet és a természeti erőforrások tökéletesebb védelmét. […] A kultúra nem lehet csak a művészek, tudósok és tanítók ügye, hanem az egész állampolgári közösség életmódjává kell válnia. Meg kell szabadulni bármiféle ideológia béklyóitól, s át kell hidalni mesterséges elszigetelését a világkultúrától. A művészetet és az irodalmat nem szabad korlátozni, biztosítani kell számára a széles körű publikációs lehetőségeket és a nyilvánossággal való kapcsolatát. A tudományt és a tudományos munkát állítsuk arra a helyre, amely a társadalomban megilletik Szüntessük meg naiv és demagóg lebecsülését csakúgy, mint megalázó helyzetét, amely az uralkodó párt kiszolgálójává teszi.” Este kétszázezer ember követeli a Vencel-téren a kommunista vezetők távozását, a szabad választások megtartását. Tüntetések zajlanak Pozsonyban, Olomoucban, Ostravában és Brnóban is. Az esti órákban a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány nem változtat álláspontján, továbbra is helyesnek ítélik a november 17-i rendőri beavatkozást.

  • november 20. Pozsonyban megalakul a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom, a Polgári Fórum szlovákiai testvérszervezete.
  • november 21. Ladislav Adamec fogadja az ellenzék és a sztrájkoló diákok, művészek képviselőit. Miloš Jakeš esti televíziós beszédében csak a szocializmuspárti erőkkel mutat hajlandóságot a párbeszédre és kifejti, hogy a CSKP reformpárti, de nem tűri el az anarchiát, a feszültségek élezését, a bomlasztást. Kilátásba helyezi a rend helyreállítását, a „fiatalságot manipuláló csoportok” megfékezését is.
  • november 21. Németh Miklós bejelenti, hogy 1982-ben, amikor Magyarország felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette a gazdasági adatokat. Bejelenti azt is, hogy Magyarország valós külföldi adóssága 1989 végére meghaladja a 20 milliárd dollárt, a nettó adósságállomány a 14 milliárd dollárt. Az államháztartás összes adóssága 1989 végére eléri a 1100 milliárd forintot.
  • november 21. Az MDF javasolja, hogy a parlament december 11-i hatállyal mondja ki önmaga feloszlatását, Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök pedig március 11-re írjon ki parlamenti választásokat, amikor megválasztják az ország új elnökét is.
  • november 21. George Bush amerikai elnök aláírja a Lengyelországnak nyújtandó 14,6 millió dolláros segélyprogramot.
  • november 22. Prágában már ötödik napja tartanak a tüntetések. A csehszlovák televízió rövid élő adást közölt a demonstrációról. A diáktüntetések átterjednek Morvaországra és Szlovákiára is.
  • november 23. A Szejm feloszlatja az önkéntes rendőrséget és az Állami Egyházügyi Hivatalt.
  • november 24–26. A CSKP KB ülésén kollektíven lemond a pártvezetés. Az új főtitkár Karol Urbánek lesz. A reformok lassúságára hivatkozva minden tisztségéről lemond Adamec miniszterelnök. A tagság és a közvélemény további személycseréket és változásokat vár.
  • november 25. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen Polgári Kezdeményezés programnyilatkozata:
  1. Törölni kell az alkotmánynak azt a cikkelyét, amely a kommunista párt vezető szerepét rögzíti társadalmunkban.
  2. Olyan politikai platformot kell kialakítani, amelynek alapján megtarthatók a szabad és demokratikus választások.
  3. Követeljük, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsot valódi szlovák parlamentté alakítsák át, amelyben társadalmunk valamennyi összetevője képviselve lesz.
  4. Követeljük a teljes sajtószabadság szavatolását. Újságírók, válasszatok a szerkesztőségekben olyan vezetőket, akik ezt a szabadságot szavatolják.
  5. Követeljük a vállalkozás, a gyülekezés, az egyesülés szabadságának, a mozgás- és lelkiismereti szabadságnak, valamint a többi állampolgári jogoknak és szabadságjogoknak a szavatolását.
  6. Követeljük az oktatásügy és kultúra mentesítését az ideológiától, és a kultúra függetlenítését az államigazgatástól.
  7. Követeljük a bíróságok és az ügyészségek pártatlanságának szavatolását, és valódi jogállam megteremtését.
  8. Követeljük az egyház következetes elválasztását az államtól.
  9. Követeljük szabad szakszervezeti mozgalom és független diákszervezet létrehozását.
  10. Követeljük valamennyi tulajdonforma egyenjogúsítását.
  11. Követeljük a csehek és a szlovákok következetes demokratikus föderációját és a nemzeti kisebbségek jogainak és helyzetének törvényes szabályozását a teljes és tényleges jogegyenlőség elve alapján.
  12. Követeljük az egészséges környezethez való jog szavatolását.
  13. Követeljük az egyenlőség szavatolását mindenki számára hivatásának megválasztásában és életpályájának alakításában.
  • november 25–26. Németh Miklós magyar miniszterelnök bejelenti, hogy a kormány egyszer és mindenkorra lemond az irodalom és a művészetek irányításáról.
  • november 26. Országos népszavazás Magyarországon 4 kérdésben.
  1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Igen: 50,07%, nem: 49,93%.
  2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? Igen: 95,15%, nem 4,85%.
  3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonnal? Igen: 95,37%, nem: 4,63%.
  4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? Igen: 94,94%, nem: 5,07%.
  • november 26–27. Feloszlik az Egyesült Néppárt Lengyelországban.
  • november 26–27. A CSKP KB-ban újabb személycserék következnek be, és január 26-ra összehívják a párt rendkívüli kongresszusát. Döntenek a párbeszéd megkezdéséről a Polgári Fórummal és a koalíciós kormány létrehozásáról. 26-án a Letná-parkban félmilliós tömegtüntetés zajlik, ahol felszólal Havel, Dubček és Adamec is. 27-én pedig kétórás általános sztrájkot tartanak Prágában, Pozsonyban és más városokban is. Este pedig a Vencel-téren több százezres nagygyűlést tart a Polgári Fórum.
  • november 29. A csehszlovák parlament törli az alkotmányból a CSKP vezető szerepét és a marxizmus-leninizmus monopolhelyzetét előíró paragrafusokat. Vizsgálóbizottságot állítanak fel a november 17-i események kivizsgálására.
  • november 30. Magyarország a bős-nagymarosi beruházással kapcsolatban szerződésmódosító javaslatot nyújt át Csehszlovákiának. A javaslatra a csehszlovák kormány nem válaszol, ugyanakkor a Duna egyoldalú, csak csehszlovák területen megvalósított egyoldalú elterelését helyezte kilátásba a bősi erőmű üzembe helyezése érdekében.

1989. DECEMBER

  • december 2. Bősnél egy próbafeltöltés közben tönkremegy a zsilipkapu, a mintegy 200 tonnás acélszerkezet nem bírta nyomást.
  • december 2–3. Máltán találkozik George Bush és Mihail Gorbacsov. Megállapodnak a fegyverzetcsökkentési tárgyalások felgyorsításáról. Emellett áttekintik Európa keleti felének demokratikus átalakulásét és a német egység lehetőségének világpolitikai összefüggéseit. A világsajtó e találkozót tekintette a hidegháború végének.
  • december 3. Csehszlovákiában új kormány alakul több ellenzéki részvételével: 20 miniszterből 15 kommunista.
  • december 4. A VSZ PTT soros ülése Moszkvában. A tagállamok kollektív önkritikát gyakorolnak az 1968-as csehszlovákiai katonai intervencióval kapcsolatban. A szovjet kormány külön nyilatkozatot is kiad, amelyben elismeri, hogy „az öt szocialista ország hadseregeinek bevonulása Csehszlovákiába 1968-ban nem volt megalapozott és a döntés az összes jelenleg ismert tény fényében helytelen volt.” Közben Prágában Husák távozását követelik a tüntetők.
  • december 5. Prágában közzé teszik a november 17-i események értékelését, amely megállapítja, hogy a rendőri beavatkozás indokolatlanul brutális volt és erre a legmagasabb politikai szintről adtak utasítást.
  • december 6. Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök levélben fordul Nicolae Ceauşescu pártfőtitkárhoz és államelnökhöz Tőkés László védelmében, de a budapesti román nagykövet nem hajlandó átvenni a diplomáciai levelet.
  • december 7. Lemond Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök.
  • december 7. Grósz Károly vezetésével Miskolcon ülésezik az MSZMP XIV. kongresszusa. Grósz szerint hiba volt a Munkásőrség feloszlatása.
  • december 7. A magyar belügyminisztérium közlése szerint összesen 30 930 román állampolgárságú személy érkezett Magyarországra letelepedési szándékkal.
  • december 9. Prágában megkezdődtek a politikai kerekasztal-tárgyalások az ország legfontosabb politikai erői között.
  • december 10. Lemond Gustáv Husák csehszlovák államfő. Megalakul Marián Čalfa szövetségi kormánya, amely 10 kommunista, 2-2 szocialista és néppárti, valamint 7 pártonkívüli (Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen) kap tárcát.
  • december 11. A csehszlovák–osztrák határon is megkezdik a Vasfüggöny lebontását.
  • december 14. Párizsban a Nemzetközi Kiállítások Irodája Budapestnek ítéli az 1995. évi világkiállítás megrendezésének jogát.
  • december 16. Temesváron több ezer tüntető megakadályozza Tőkés László református lelkész kilakoltatását. A tüntetők szavaló kórusokban követelik a rendőrök távozását és a „Deșteaptă-te, române!” (Ébredj fel, ó, román!) kezdetű verset éneklik, ami hamarosan a román himnusz lesz. Másnap hajnalig mintegy 300–700 tüntető alkot élőláncot a templom körül, köztük románok, illetve más felekezetek tagjai. A megmozdulásban mintegy 5000-en vesznek részt.
  • december 17. Az MSZMP Thürmer Gyulát választja elnökévé.
  • december 17. Václav Havel három feltételhez köti az elnöki tisztség elvállalását: ideiglenes köztársasági elnök lesz; utódját szabad választásokon választják meg; Dubček valamilyen formában az oldalán álljon.
  • december 17–21. A lengyel Szejmben megvitatják a kormány 1990. évi drasztikus életszínvonal-csökkenést, áremelést és munkanélküliséget hozó, de az inflációt csökkentő programját, az ún. Balcerowicz-tervet. A csomag 10 törvényből állt: 1. az állami vállalatok finanszírozásáról; 2. a bankjogról; 3. a hitelről; 4. jövedelemadóról; 5. az adózás új elveiről; 6. a külföldi beruházók által folytatott tevékenységről; 7. a devizajogról; 8. a vámjogról; 9. az alkalmazottakról; 10. az elbocsájtások feltételeiről.
  • december 18. Krakkóban megkezdte működését a város első áru- és pénztőzsdéje.
  • december 18. A Rudé Právo az első oldalán kért bocsánatot azoktól, akiket cikkeivel a múltban megsértett vagy akikről valótlanságot állított.
  • december 20–21. A CSKP rendkívüli kongresszusa. A párt elnöke Ladislav Adamec, a főtitkára Vasil Mohorita lesz. A párt elfogadta a „Demokratikus szocialista társadalomért” című akcióprogramot, amelyben elhatárolódik „a párt és a társadalom sztálini modelljétől, amelynek minden formája teljesen idegen a szocializmustól, s vele szemben ellenséges.” Érvénytelenítik „A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai” című dokumentumot és vállalják, hogy kidolgozzák az 1968 és 1986 közötti időszak történelmi értékelését. A CSKP a továbbiakban síkraszáll a demokratikus szocialista társadalom megteremtéséért, amelyben biztosított a tényleges népuralom. A program hangsúlyozza, hogy a párt a jogállam híve és arra törekszenek, hogy egy demokratikus választási rendszer jöjjön létre. Egyúttal bejelentik, hogy december 21-i hatállyal feloszlatják a Népi Milíciát. A gazdasággal összefüggésben elfogadják a különböző tulajdonformák egyenjogúságát, de a társadalmi tulajdon meghatározó hányadát megtartanák, valamint elutasítják a társadalmi tulajdon visszaadását magánkézbe.
  • december 21. II. János Pál pápa még három új csehszlovákiai püspököt nevez ki.
  • december 22. A csehszlovák kormány leállítja a titkosrendőrség működését, elrendeli a testület, valamint a CSKP belügyminisztériumi szervezeteinek feloszlatását. Megjelenik az ellenzék lapja a Lidové Noviny, amely 1893 és 1952 között a legjelentősebb demokratikus hagyományokkal rendelkező napilap volt.
  • december 22. Szűrös Mátyás 1990. március 25-re kitűzi az első szabad országgyűlési választásokat.
  • december 24. Dubček beszédet mond a csehszlovák televízióban.
  • december 26. A magyar kormány elismeri a Nicolae Ceaușescu kivégzése utáni új román kormányt.
  • december 27. Jiří Dienstbier csehszlovák külügyminiszter sürgeti a szovjet csapatok kivonását az országból.
  • december 28. Dubčeket közfelkiáltással választják meg a csehszlovák Szövetségi Gyűlés elnökévé.
  • december 29. A lengyel alkotmányból törlik a LEMP vezető szerepét (a párt 1990. február 29-én meg is szűnik), az ország neve Lengyel Köztársaságra változik és a fehér sas fejére visszakerül a királyi korona.
  • december 29. A csehszlovák parlament rendkívüli ülésén egyhangúlag Václav Havelt választják meg az ország elnökévé.